Cséplő Gyuri – egy dokumentumfilm dokumentumai. Jávor István fotói és egyéb iratok

Újragondolt szegénység. Konferencia Kemény István emlékére címmel kétnapos rendezvényt szervezett az OSA Archívum 2016. szeptember 27-28 -án. A konferencia apropóján rendezett kamarakiállítás Kemény István és Schiffer Pál alkotói együttműködésének irat- és fotódokumentumaiból mutat be válogatást a Centrális Galériában.

A Faluszéli házak és a Mit csinálnak a cigánygyerekek című filmek fotói. Copyright: Féner Tamás

Kemény István szociológus és Schiffer Pál filmrendező alkotói együttműködése

“Amikor ezt a forgat ókönyvet írtam [Cséplő Gyuri] , már három éve foglalkoztam a cigánykérdéssel. Először csak mint a szociológusok alkalmi sofőrje és mikrofonosa, 1972-től azonban már filmesként is. ” Schiffer Pál: Szembesítés
Forrás: Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, HU OSA 356-1-4 eredeti gépirat

Schiffer Pál (1939–2001) a magyar szociológiai dokumentumfilm meghatározó alakja. 1970-től több éven át dolgozott Kemény István szociológussal, valamint a Kemény köréhez tartozó, többnyire ellenzéki társadalomkutatókból álló csapattal: Csalog Zsolttal, Havas Gáborral és Solt Ottiliával. A szociológusok a magyarországi cigányok lakhatási, munka- és iskoláztatási körülményeit vizsgálták, amikor csatlakozott a csoporthoz a dokumentumfilmes Schiffer Pál.

A magyarországi cigányok iskoláztatási-, lakás- és munkakörülményeit és asszimilációjukat hosszú évek kutatásaival járta körül Kemény István és csapata, e feltáró munkákra alapozva készített mozgóképes látleletet Schiffer Pál a klasszikus szociológiai dokumentumfilm műfajában.

Schiffer első jelentős dokumentumfilmje , a Fekete vonat (1970) a Szabolcs megye és Budapest között ingázó , kétlaki életet élő szabolcsi cigány munkásemberek élet-, munka- és családi körülményeit mutatja be. A Faluszéli házak (1972) és a Mit csinálnak a cigánygyerekek? (1973)   című filmek a szociológusok és a filmes Schiffer korai együttműködésének darabjai.

Schiffer az interjúra épített, hagyományos tényfeltáró dokumentarizmuson és a kor uralkodó filmes irányzatán, a cinéma vérité -n túl akart lépni, közelebbről akarta bemutatni a magyarországi cigányok élet- és munkakörülményeit. Kemény tanulmányára építve Schiffer 1974-ben belefogott első dokumentum-játékfilmje, a Cséplő Gyuri elkészítésébe. Kemény és Schiffer közösen írták a forgatókönyvet és a dialógus listát, azzal a szándékkal, hogy minden eddiginél hívebben tárják föl és mutassák meg, egyetlen sorson keresztül a magyarországi cigányok életét. Ez a film az ún. szituációs dokumentumfilmezés egyik első magyar darabja, a Budapesti Iskola filmjeinek egyik maradandó alkotása.

A Cséplő Gyuri című film dokumentumai

A tárlókban bemutatott dokumentumok, szociológia tanulmányok és kutatási anyagok, filmtervek, forgatókönyvek, vágási jegyzetek, levelezések, kritikák, filmplakátok, programfüzetek, ankétok dokumentumai, valamint egyéb fotók és a film propaganda anyagai mind Schiffer Pál hagyatéká ból valók, csakúgy, mint Cséplő Gyuri és Schiffer levelezésének válogatott darabjai. A dokumentumok részletekbe menően tárják fel a Kemény és Schiffer közti társszerzői viszonyt.

A Kemény Istvánnal és Andor Tamás operatőrrel/társrendezővel alkalmazott interjú-módszeren és a cinéma vérité stíluson túl kívánt lépni Schiffer a Cséplő Gyuri ban, arra törekedve, hogy a filmes helyzetekben megnyilvánuló feszültséget ne csak rögzítse, ne csak tudósítson róluk, de a valóságot a szereplők közti dráma kibomlásán keresztül mutathassa meg. Olyan formát keresett, ahol a film szereplőinek sorsa átélhetővé válik, ahol a szereplők a saját hangjukon szólnak.  Így jutott el a szituációs dokumentumfilm, a ‘non-fiction feature’ formához, amihez olyan főszereplőt kellett találnia, aki életében, sorsában, helyzetében hordozza a leforgatandó filmet. Így született Schiffer talán legismertebb és a cigánysorsról legtöbbet mondó filmje, a Cséplő Gyuri (1978) .

A Cséplő Gyuri forgatásán. Fotó: Jávor István. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest
A Cséplő Gyuri forgatásán. Fotó: Jávor István. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest

A film forgatókönyvének alapjául szolgáló tanulmányt Kemény István írta. A forgatókönyvet Kemény István és Schiffer együttesen jegyzi, csakúgy, mint a dialóguslistát. Máshol Kemény neve dramaturgként is szerepel; Kemény jelen volt a film forgatásakor is.

A Cséplő Gyuri című film kiállított fotói. Copyright: Jávor István

Schiffer hosszú időn át ismerkedett a zalai cigánytelepen, Németfaluban élő Cséplő György életkörülményeivel. Cséplő Gyuri régi vágya volt, hogy kitörjön a szegénységből, a putri világából, hogy felköltözzön Pestre, munkát találjon, keressen annyi pénzt, 20 ezer forintot, hogy házat vehessen a faluban, ahol új életet kezd majd feleségével. Schiffer olyan filmet akart csinálni, ahol a főhős életének döntő változásait örökíti meg a kamera, amelyben minden úgy és akkor történik, ahogy Gyuri akarja.

A Cséplő Gyuri forgatásán. Fotó: Jávor István. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest
A Cséplő Gyuri forgatásán. Fotó: Jávor István. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest

Schiffer műfaji-filmnyelvi választása jól illeszkedett az akkoriban kialakuló Budapesti Iskola irányzatába, mely a dokumentum-, illetve a játékfilmkészítés módszereinek sajátos ötvözésével kísérletezett. A Balázs Béla Stúdió (BBS) és a Hunnia Filmstúdió befogadta, s támogatta a formabontó filmek készítését. Schiffer négy éven át küzdött a stúdiók vezetőivel, s a minisztériumi káderekkel, hogy a hosszú évekig tartó forgatáshoz és utómunkákhoz pénzt szerezzen, majd hogy a filmet bemutathassa, s forgalmazhassa. 

A Cséplő Gyuri stábja. Fotó: Jávor István. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest
A Cséplő Gyuri stábja. Fotó: Jávor István. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest

Schiffer a Cséplő Gyuri ban erőteljesen ragaszkodik a szociológiai hitelességhez. A filmben megteremtett szituációk olyan valóság-közeli helyzetek, amelyek a cigány közösséggel, vagy az egyes cigány szereplőkkel bármikor megtörténhetnek. A stáb akkor megy Pestre, amikor Cséplő Gyuri indul, és akkor megy vissza Zalába, mikor ő akar visszamenni. A rendőrök igazoltatják Gyuriékat a Déli Pályaudvaron – ez a filmforgatás nélkül is megtörténne egy ott tébláboló vidéki cigányfiúval. A stáb akkor megy el az orvoshoz Gyuri testvérrel, ha Gyuri aggódik érte, és akkor megy kocsmába, ha Gyuri azt akarja bizonyítani, hogy lenézik és megvetik őt a parasztok.

A hasonló módon készült filmek sarokpontja a szereplőválasztás: a főszereplőn múlik, hogy mennyire engedi magához közel a kamerát, s ezáltal maga a film mennyire kerül közel majd a nézőhöz. Rajta áll vagy bukik minden. A Cséplő Gyuri szereplőválasztása telitalálat: Gyuri remek karakter, szereti őt a kamera. (Forrás: Szigeti Ferenc Cséplő Gyuri című írása, http://www.kemenyistvan.hu/05a.html)

A Cséplő Gyuri című film Schiffer legnagyobb nemzetközi elismerést hozó filmje: meghívták a Locarnói, Antwerpeni és Edinburgh-i Filmfesztiválra is, több díjat is nyert. Ezek dokumentumaiból is szemezgettünk a kiállítás készítésekor.

Schiffer Pál iratai – a kiállított dokumentumok forrása

A tárlókban kiállított tárgyak Schiffer Pál hagyatékából valók (OSA Archívum, Budapest). Schiffer részletező pontossággal dokumentálta saját filmjeinek elkészültét, forgalmazásának viszontagságait és fogadtatásukat, ennek köszönhető a részletgazdag levéltári hagyaték.

Film fotók mappákban, levéltári dobozban. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest
Film fotók mappákban, levéltári dobozban. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest

Jávor István film fotói, Cséplő Gyuri c. album. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest
Jávor István film fotói, Cséplő Gyuri c. album. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest

Cséplő Gyuri és családja levelei Schifferhez. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest
Cséplő Gyuri és családja levelei Schifferhez. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest

Özvegy Cséplő Györgyné levele Schifferhez, 1978. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum
Özvegy Cséplő Györgyné levele Schifferhez, 1978. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum

Schiffer Pál halála (2001) után Schiffer Kata, a filmrendező lánya az OSA Archívumban helyezte el a Schiffer-dokumentumokat. A teljes hagyatékot Zádori Zsolt dolgozta föl az OSA Archívumban, ahol a teljes irategyüttes, 44 archívumi doboz és 10 fotó album 2004 óta szabadon hozzáférhető.

A Faluszéli házak és a Mit csinálnak a cigánygyerekek fotóit Féner Tamás készítette. A Cséplő Gyuri című film fotóit Jávor István. A falakon kiállított negatívról szkennelt fotókat Szilágyi Mária bocsájtotta rendelkezésünkre. Forrás: Országos Széchenyi Könyvtár, Diafilm és Fotótár.

Kurátor: Zádori Zsuzsa
Köszönjük Jávor Istvánnak és Féner Tamásnak, hogy fotóikat kiállíthattuk.