A Vakok Iskolája diákjai jártak a Blinken OSA Archívum kiállításán

Látássérült diákok “kezébe adta” a Blinken OSA Archívum az Afganisztán, birodalmak temetője – A szovjet háború címmel rendezett kiállításának a tárgyait a tárlat zárása előtt. A budapesti Vakok Iskolájából kísérő tanárokkal érkezett fiataloknak a kiállítás egyik kurátora, Mink András történész, valamint Mesterházy Sándor (Zammis Schein) magángyűjtő és Nemzetes Ferenc, az OSA Archívum kiállítás- és rendezvény-technikai vezetője mutatta be a kiállított anyagot. A látogatás során a diákok többek között  felpróbálhatták a kiállított helyi viseleteket, megtapinthatták a szőnyegeket, kézbe vehették az afgán háborúban használt fegyereket.

“Számunkra azért fontos, hogy itt lehettünk, mert a mi diákjainknak egyébként csak nagyon ritkán van  lehetősége, hogy az ő számukra is élvezhető módon ismerkedhessenek meg közelről egy-egy kiállítás tárgyaival” - fogalmazott az OSA-blognak  Gombos Petra, a Vakok Iskolájának nevelőtanára. “ A legtöbb kiállítás üvegvitrin mögé helyezett tárgyakból áll, s ilyenkor csak szóban elmesélve lehet átadni valamennyit az élményből, leírni , hogy milyen egy kép, de az nem az igazi.  Ritka az olyan alkalom, amikor megtapinthatják a tárgyakat. Ezúttal ráadásul a téma is nagyon a diákoknak való volt, mert őket mostanában egyébként is érdekli az iszlám vallás, a muszlim kultúra, rengeteg ezzel kapcsolatos tisztázatlan kérdésük van, részben az elmúlt időszak terrortámadásai miatt is. Az osztályban nemrég téma volt az egyikük által látott videó melynek kapcsán beszéltünk a témáról, és így itt a kiállításon is sokat kérdeztek. És főleg persze mindent megtapogattak, megfogtak, hiszen számukra csak a tapintással , “megy át” igazán az információ. A fiatalokat lenyűgözték a bemutatott harcászati eszközök. Az OSA munkatársai és a gyűjtemény tulajdonosa segítségével  részletesen szétszedték, megnézték azokat, majd a gyerekek utána a Youtube-on meghallgatták például, hogy milyen lehet a látott fegyverek hangja, utánanéztek, hogyan, milyen helyzetekben vetették be ezeket.

Az OSA Archívum kiállítás- és rendezvény-technikai vezetője, Nemzetes Ferenc két diákot kísért végig a kiállításon.   “A legfontosabb, amit megtanultam, hogy nem kell túl óvatosnak lenni ezekkel a diákokkal, a velük való kommunikációban, a szóhasználatban nincs szükség egyfajta “preventív politikai korrektségre. A két fiú, akiket körbevittem már nagyon tájékozott volt “a katonai témában”. Mindent aprólékosan megtapintottak, megkopogtattak, felpróbáltak, nagyon érdekelték őket a helyi vagy harci viselettel kiállított bábuk, a kitüntetések, bőrszíjak, lőszertartó övek, fegyverekb, ruhák. A látássérült diákok fogadása nem jelentett plusz munkát, csak  így valamivel tovább tartott a kiállítás lebontása. A nekik megnyitott vitrineket amúgy is szét kellett szedni, a plexi lapokat leszedni,stb. Technikailag azért természetesen speciális feladat egy ilyen látogatás, mert a kiállítást kicsit át kell rendezni, hogy ne legyenek akadályok: például felszedtük a kábel-csatornákat, vezetékeket a földről a látássérült diákok látogatása előtt.  És nyilvánvalóan nem minden esetben megoldható egy ilyen interaktív látogatás, hiszen sok kiállításon a tárgyak mind vitrin mögé kerülnek, a tárlatok egy része pedig csak fotókból, képekből,  dokumentumokból áll. Az afgán gyűjteménnyel szerencsénk volt, a tárgyak jellege miatt is és mert a tulajdonos nemcsak, hogy hozzájárult a tárgyak kézbe adásához, hanem ő maga kezdeményezte a látássérült diákok meghívását.

Örömmel adta a diákok kezébe a kiállított tárgyakat, egyáltalán nem féltette a gyűjteménye darabjait a látássérült diákok látogatását kezdeményező Mesterházy Sándor magángyűjtő, annál is inkább, mert, mint mondta “ a nagyon rosszul látók és vakok tapintása ezerszer finomabb, mint egy átlagemberé, így kicsi az esély, hogy egy látássérült látogató kárt tegyen egy tárgyban, hogy leejtsen vagy elszakítson valamit. "  Mesterházy még Afganisztánban tervezte egy speciális iskola alapítását látássérült gyermekek részére, s már korábban is szervezett kiállítás látogatást vak diákok számára (még 1995-ben, amikor a gyűjteményének egy másik része volt kiállítva a Hadtörténeti Múzeumban). Az akkori sikerből kiindulva jött az ötlet, hogy most megismételjék a speciális tárlatvezetést. “Örültem, hogy amikor felvetettem a látogatás ötletét, az OSA részéről azonnal pozitívan fogadták a javaslatot. Különösen jó volt látni a rendezvényen, hogy a diákok mennyire fogékonyak voltak a témára, s azt, hogy a jobban látó gyerekek  a csoportból hogyan segítettek leírni a tárgyakat  a teljesen vak társaik számára."

(A Blinken OSA Archívum örömmel megosztja a látássérült diákok tárlatvezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat az érdeklődő múzeumokkal, kiállítóhelyekkel. Kapcsolat: Kövecsi Anikó, Kovecsia@ceu.edu)