Testaments to the Holocaust. A Wiener Library dokumentumai

A londoni székhelyű Wiener Library a világ legrégebbi Holocaust-történelemmel foglalkozó kutatóintézete, mely a nemzetiszocialista mozgalom kialakulását, az európai zsidóság történetét és az ellenük elkövetett bűntetteket dokumentálja. Az Archívum könyvtárában a Wiener Library legjavát tanulmányozhatja mikrofilmeken: könyvtári dokumentumokat, tematikus sajtókivágatokat, életrajzi dossziékat, fotógyűjteményt, visszaemlékezéseket és interjúkat. A gyűjteményhez készült segédlet a mikrofilmkópiákat készítő Primary Source Media összeállítása:

  • 1. sorozat: A Wiener Library (London) archívuma. Műfaji csoportosítás: propagandaanyagok, szemtanúk beszámolói, a Wiener Library saját kiadványai és fotók. | PDF

  • 2. sorozat: Tematikus sajtókivágatok, 1933-1945. Főbb témák: Németország, 1933-1939; Egyéb országok, 1933-1939; A zsidók a náci Németországban, 1933-1939;  A háború évei, 1939-1945; A zsidók a 2. világháborúban. | PDF

  • 3. sorozat: a Henriques Archívum. Rose Henriques 1945-1950 közötti iratanyaga, mely egyedülálló betekintést nyújt a zsidó Holocaust-túlélők életébe, dokumentálva a közösségbe való visszatérésüket. | PDF

Alfred Wiener, a Könyvtár alapítója

A Könyvtár alapítójának, Alfred Wienernek a nevét viseli. Wiener németországi zsidó családban, 1885-ben született Potsdamban. Arab nyelvet és irodalmat tanult, doktorátusát is arab irodalomból szerezte. Három éven át élt a Közel-Keleten, bejárta a térség országait. Az első világháborúban tisztként harcolt, kitüntették a vaskereszt 2. fokozatával. Hazatérve belépett a legnagyobb zsidó civil mozgalomba, melyben hamarosan vezető szerepet játszott. Ekkor már szilárd meggyőződése volt, hogy a mozgalomra a legnagyobb veszélyt a nemzetiszocialista uralom jelenti.

1928-ban irodát hozott létre, melynek feladata az volt, hogy minden lehetséges dokumentumot összegyűjtsön a náci pártról, annak vezetőiről és tevékenységeiről. Az iroda a Büro Wilhelmstrasse nevet kapta, a berlini közigazgatási negyed főutcájáról. Gyűjtötték a náci párt által kiadott, vagy velük kapcsolatos napilapokat, folyóiratokat, pamfleteket, röplapokat és kisnyomtatványokat. A gyűjteményt a nácik elleni kampányokhoz használták fel.

Hitler hatalomra kerülésekor, 1933 januárjában a Bürót bezárták, amit Wiener személyes csapásként, összeomlásként élt meg. Családjával Amszterdamba költözött, ahol hasonló profilú irodát nyitott, a Zsidó Központi Információs Irodát. 1939-re nyilvánvalóvá vált, hogy amszterdami életük napjai is meg vannak számlálva -- ekkor a gyűjteményt Londonba menekítette. A londoni iroda 1939. szeptember 1-én, a 2. világháború kitörésének napján nyílt meg.

Családja és munkatársai viszont Amszterdamban maradtak, őket a német invázió után letartóztatták és Bergen-Belsenbe deportálták. A tábort csak a fogolycserével kimenekített gyerekei élték túl, kollégái és felesége nem.

A háborús években a londoni iroda brit kormányzati és titkosszolgálati szerveknek valamint a BBC-nek szolgáltatott információt. Két folyóiratot jelentettek meg, The Nazis at War és Jewish News címmel. Az iroda a háború után vette fel a Wiener Library nevet. A nürnbergi perben dokumentumokkal segítették a bíróság munkáját, a per lezárultával 40 ezer vizsgálati anyagot helyeztek el náluk. A könyvtár bizonyítékokkal és jogsegélyszolgálattal segítette magánszemélyek jóvátételi pereit is. Az 1950-60-as években szisztematikusan kezdték gyűjteni a túlélők beszámolóit. Alfred Wiener 1964-ben halt meg. A róla elnevezett könyvtár kutatási és információs központként működik azóta is.

Ajánlott irodalom: Ben Barkow, Alfred Wiener and the Making of the Holocaust Library. London, 1997. Elérhető az OSA könyvtárában, jelzete: Ref. 026/.940318.092 ALF