A Közép-európai Egyetem mellett működő Nyílt Társadalom Archívum a közt fáradhatatlanul szolgáló, a felsőoktatást, a művészeteket és a demokratizálódási folyamatokat mind az Egyesült Államokban mind Magyarországon megingathatatlan elkötelezettséggel támogató Blinken házaspár tevékenységének elismeréseként vette fel a Vera és Donald Blinken nevet.
Vera Blinken Magyarországon született, és – részben szülei bátorságának köszönhetően – csodával határos módon túlélte a holokausztot és a II. világháborút. Édesapja halála után édesanyjával nem kevés kockázatot vállalva az 1950-es évek elején megszökött a kommunista Magyarországról és hamarosan New Yorkban talált otthonra.
A Vassar College-ban tanult, majd sikeres belsőépítészként dolgozott. De, mint ahogy egy memoárjában írta, “Mint minden menekült, én is hurcolom magammal a múltamat. A túlélő bűntudatát azért, hogy én túléltem a háborút, tízezrek meg nem, hogy nekem sikerült elmenekülnöm, amikor millióknak nem, egyáltalán, hogy életben vagyok, amikor most [1956] annyian áldozzák életüket meggyőződéseikért. Eltökéltem, hogy lerovom a tartozásomat e csodás országtól kapott szabadságomért és a lehetőségeimért.” Ezért szentelte magát Vera Blinken az Nemzetközi Megmentési Bizottságnak (International Rescue Committee IRC), amely kulcsszerepet játszott az 1956-os forradalom leverése után védelmet kereső magyar menekültek megsegítésében. Először bizottsági tag lett, később az IRC titkára, amikor az felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott a Balkánon az 1990-es években a háború idején. A Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumban található a délszláv háborús dokumentumok egyik legnagyobb gyűjteménye, többek között az ENSZ Nemzetközi Törvényszékének az iratai.
Vera Blinken a legendás Daniel Patrick Moynihan szenátor mellett dolgozott művészeti és kulturális ügyekért felelős különleges asszisztensként, illetve a Nagykövetségek Művészeti és Prezervációs Alapítványának alelnöke volt. 1996-ban, mikor amerikai nagykövet férjével Magyarországon élt, PRIMAVERA névvel megszervezte Közép- és Kelet-Európa első mobil melldaganat-szűrő programját. A magyar népnek tett szolgálataiért megkapta a Magyar Köztársaság Középkeresztjét.
Donald Blinken 1994 márciusában tette le magyarországi nagyköveti esküjét, és 1997 novemberéig maradt a posztján.
A II. világháborúban az amerikai légi erőnél szolgáló Blinken nagykövet 1948-ban Magna Cum Laude végzett közgazdászként a Harvard egyetemen, majd bankvezetőként, oktatási szakemberként, mecénásként és közszolgaként egyaránt sikeres pályát futott be. Egyike volt az E.M. Warburg, Pincus & Co. befektetési/kockázati tőke bank alapítóinak, és egészen a kormányzati poszt elvállalásáig a cég ügyvezető igazgatójaként dolgozott.
1976-ban kinevezték a New York-i Állami Egyetem, a világ egyik legnagyobb (az állam területén található 64 kampuszon 400.000 diák tanul) állami felsőoktatási intézménye kuratóriumi tagjának, majd elnökének, amely hivatalt 1990-ig látta el. 1993-ban az egyetem tiszteletbeli fokozatot adományozott neki. Irt egy könyvet az amerikai kereskedelem-politikáról, illetve számos cikket az oktatásügyről és a nemzetközi kapcsolatokról.
Donald Blinken rendkívül fontos időszakban, Magyarország NATO csatlakozásának és a NATO tagságról rendezett népszavazásnak idején volt nagykövet. Meghatározó szerepet játszott a taszári légi bázis létrehozásában, amely az IFOR, majd később a SFOR balkáni békefenntartó műveletek logisztikai bázisaként működött. Eme erőfeszítéseiért és az Egyesült Államok magyarországi nagyköveteként tett szolgálataiért megkapta a legmagasabb magyar polgári kitüntetést, valamint az Egyesült Államok védelmi minisztériumától a Közszolgálati Polgári Érdemérmet.
Carter elnök tagnak nevezte ki az amerikai feljebbviteli bíróság különleges elnöki jelöltállító bizottságába, 2000 és 2004 között pedig az ENSZ Társaságok Világszövetségének főtitkáraként tevékenykedett. Tagja a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának, az Amerikai Külpolitikai Nemzeti Bizottság Tanácsadó Testületének és az Etnikai Kapcsolatok Projekt ügyvezető testületének.
Blinken nagykövet kiemelkedő szerepet játszik a művészet és kultúra világában is. Mark Rothko egyik legkorábbi gyűjtőjeként 1976-ban a Mark Rothko Foundation elnökévé nevezték ki. Az alapítvány valódi közszolgálati gesztust gyakorolt, amikor a hagyatékában maradt festményeket 34 amerikai, illetve külföldi múzeum között osztotta szét – így kapott jelentősebb adományt a Washington, D.C.-beli Nemzeti Szépművészeti Galéria is. Blinken nagykövet 1970 és 1976 között a Brooklyni Zeneakadémia elnöke, továbbá a New York-i Közkönyvtár Igazgatóbizottságának és a Kortárs Kiadóbizottság kuratóriumának tagja, illetve korábban elnöke, a Nelson A. Rockefeller Kormányzati Intézet felügyelője, valamint a Nemzeti Szépművészeti Galéria kuratóriumi tanácsának tagja volt. Ezen kívül a New York-i Filharmóniai Társaság tiszteletbeli kuratóriumi tagjává választották.
A New York-i Állami Egyetem kuratóriuma elnökeként szerzett tapasztalataival magyarországi nagyköveti posztján Donald Blinken kulcsfontosságú segítséget és támogatást nyújtott a Közép-európai Egyetemnek (CEU) indulásakor. 1998-ban a Közép-európai Egyetem Nemzetközi Tanácsa kancellárjának nevezték ki, majd ezt követően a kuratóriumi testület tagjának. Jelenleg a CEU egyik tiszteletbeli kuratóriumi tagja. Amikor a magyar kormány támadást indított az akadémiai, gondolkodói és kutatói szabadság, a felsőoktatás autonómiája ellen, és a magyar parlament kormány többsége megszavazta a “Lex CEU” törvényt, amelynek következtében az egyetem kénytelen volt oktatási tevékenységét Bécsbe költöztetni, Blinken nagykövet az autoriter lépéseket elítélve nyilvános kiállt a CEU mellett.
Vera és Donald Blinkent évtizedek óta fűzi kapcsolat a Nyílt Társadalom Archívumhoz. Nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak az 1956-os Digitális Archívum, illetve e nagy archívum részeként az eredetileg a New York-i Columbia egyetem könyvtárában őrzött több, mint 30.000 oldalnyi mélyinterjúból álló Donald és Vera Blinken Gyűjtemény – menekültekkel készült interjúk 1957-től 1958-ig oldal megteremtéséhez. 2015-ben, a nemzetközi menekültválság csúcsán Vera és Donald Blinken közreműködésével hoztuk létre az 1956-os magyar menekültek az Egyesült Államokban című digitális külön-gyűjteményt.
Vera és Donald Blinken több, mint 600 tételes, szöveges dokumentumokat, fényképeket és a közösen írt 2009-ben megjelent Vera and the Ambassador: Escape and Return c. könyvet tartalmazó magánarchívumát levéltárunk őrzi.
E szoros kapcsolat megerősítéseképpen 2015-ben Vera és Donald Blinken jelentős hagyatékot adományozott a Nyílt Társadalom Archívumnak, amely hosszútávon biztosítja a levéltár nyilvánosságban betöltött szerepének és programjainak jövőjét. A bőkezű adomány ünnepélyes bejelentésekor a levéltár felvette a Vera és Donald Blinken nevet. Az ünnepélyes aktuson Bernard Kouchner, az Orvosok Határok Nélkül egyik alapítója, korábbi francia kül- és Európa-ügyi miniszter mondott beszédet.
Noha a Közép-európai Egyetem diplomát adó oktatási programjainak egy részét kénytelen volt elköltöztetni az otthonának tekintett országból, a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum, amely az egyik legnagyobb hidegháborús levéltár és minden bizonnyal a legnagyobb emberi jogi jogsértéseket dokumentáló gyűjteménnyel rendelkező archívum Budapesten marad, hogy a nyilvánosság számára tényszerű történelmi információk elérhetővé tételével felvegye a harcot az autoriter hatalom történelmi revizionizmusával és a múlt eseményeinek félremagyarázásával szemben. Büszkék vagyunk arra, hogy az Archívum jó emberek és példamutató közéleti személyek nevét viselheti.