Afganisztán, birodalmak temetője

Az afganisztáni szovjet beavatkozás a hidegháború utolsó nagy nemzetközi fegyveres konfliktusa volt. Ez nem magától értetődő, hiszen a háború kitöréséig Afganisztán nem volt a hidegháború elsődleges színtere. Az 1960-as és 1970-es években a Nyugat és a szovjet blokk is amolyan semleges ütközőállamnak tekintette, amellyel kapcsolatban nem voltak különösebb törekvései a politikai stabilitás megőrzésén és az ellenoldal kellő távolságban tartásán kívül.

A királyi hatalom megdöntése, és az azt követő kaotikus korszak utáni kommunista hatalomátvétel azonban megrendítette az ország belső rendjét. Ezzel párhuzamosan Ziaul Hakk 1977-es puccsa Pakisztánban, és az 1979. februári iszlám forradalom Iránban a térség hatalmi egyensúlyát is felborította.

A kommunista hatalomátvétel és a központi kormány által erőltetett drasztikus társadalmi és politikai reformok villámgyorsan polgárháború szélére sodorták az országot. A növekvő helyi tiltakozásokra, lázadásokra és tüntetésekre a kommunisták tömeges és kemény terrorral válaszoltak, miközben az ország egyre nagyobb területei fölött vesztették el az uralmukat.

A szovjet vezetés eleinte vonakodott a katonai beavatkozástól, de ideológiai elkötelezettségük és a félelmük attól, hogy az Egyesült Államok kihasználja a helyzetet és kiterjeszti befolyását az országra, végül megyőzte őket arról, hogy elkerülhetetlen a hadsereg beküldése. Ez minden tekintetben katasztrofális döntésnek bizonyult. Mérhetetlen szenvedéssel és milliónyi áldozattal járó véres háborút zúdított az országra. A háború erkölcsi, politikai, gazdasági és katonai terhe nagyban hozzájárult a Szovjetunió megroppanásához és aláásta az uralmát Közép-Kelet Európában. Az afgán háború ily módon közelebb hozta a rendszerváltásokat Közép- és Kelet Európában.

A hidegháború vége és a Szovjetunió összeomlása azonban nem hozott békét Afganisztán népeinek. A háború romba döntötte az országot, és olyan feszültséget, ellenségeskedést hagyott hátra, amely újabb polgárháborúba taszította Afganisztánt, amely lényegében máig nem ért véget. Ráadásul a hidegháború utolsó nagy fegyveres konfliktusa a hidegháború utáni korszak első nagy összecsapásának is bizonyult. Az új típusú iszlám radikalizmus, amely mindmáig nagy hatást gyakorol az egész világra, részben az afgán-szovjet háború véres csataterein született meg. Ma már tisztán felismerhető a kapcsolat e háború fatális következményei és a globális terrorizmus felerősödése, 2001. szeptember 11-i terrortámadás és utóhatásai, és az ezredforduló utáni megannyi baljós fejlemény között, beleértve napjaink migrációs válságát. Az afgán-szovjet háború része a jelenünknek.

Együttműködő intézmények:
Zammis Schein Gyűjtemény
Afgán Központ, Kabuli Egyetem
Surávi Múzeum, Jekatyerinburg
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár, Keleti Gyűjtemény

Kurátorok:
Dobrovits Mihály, Mink András

Szaktanácsadó:
Zammis Schein