1989: lesz-e?

Március 14-én elindult a Blinken OSA 2010-ben Pulitzer Emlékdíjjal elismert 1989: volt-e? című online projektjének megújult változata, az 1989: lesz-e?

1989: lesz-e?

„Vannak tények is. Naiv // tiszta szívű adatok. Sokszor // a hülyeségig becsületesek. // Őszintén hiszik, hogy ártatlanok.”

Kemény István: Patai második éneke

Tíz évvel ezelőtt, amikor az 1989: volt-e? (2010-ben sajtótörténet kategóriában Pulitzer-emlékdíjjal elismert) honlapunkat útjára indítottuk, egyebek mellett azon töprengtünk, hogy a nyolcvanas években láttuk-e jönni a kommunista rendszer végét Magyarországon, és Kelet-Európában általában. Hogy az összeomláshoz vezető hanyatlás finomabb vagy nyomatékosabb jelei hogyan mutatkoztak meg az 1989-1990 eseményeit rögzítő forrásokban. De legfőképpen azért publikáltunk az év minden egyes napján több gigabájtnyi szöveges és audiovizuális kordokumentumot, hogy azok segítségével 1989 emléke rögzüljön, ne vesszen a közelmúlt zavaros ködébe.

Most egy teljesen más helyzetből indulunk ki. Az azóta eltelt időszakban véghezvitt politikai, társadalmi és gazdasági változásokból építkező, bőséges anyagi háttérrel rendelkező hivatalos emlékezetpolitika próbálja szándékosan kiírni történetünkből a dokumentumokból kirajzolódó folyamatokat, illetve megkérdőjelezni vagy éppenséggel tagadni maguknak a forrásoknak a létezését. Ha lehet, ma még biztosabban tudjuk, hogy 1989 története(i) csak az archívumi dokumentumok minél szélesebb körének nyilvánossága és a korabeli szemtanúk személyes visszaemlékezései, iratai és tárgyi emlékei révén ismerhető(ek) meg.

Így az 1989: lesz-e? projekt keretében idén sem vállalkozhattunk kevesebbre, mint hogy összeszedjük és digitalizáljuk az időközben a Blinken OSA Archívumba került vagy feldolgozott és közzétett gyűjteményekből az összes olyan releváns forrást, amelyek kiegészítik vagy más megvilágításba helyezik a korábbi válogatásban már szerepelő dokumentumokat. Ezen túlmenően, partner intézményektől és magánszemélyektől is kértünk és kaptunk friss anyagokat. A teljesen újratervezett, mobil eszközökön is böngészhető honlapon a dokumentumokat időrendben és/vagy gyűjtemény szerint tesszük elérhetővé, de a közeljövőben hozáadandó címkék révén azok témakörök és kulcsszavak alapján is kereshetőek, társíthatóak lesznek.

Az új platformon jelentősen gazdagodtak audiovizuális forrásaink: kikerültek a rendszerváltás örök dokumentátorának, a Fekete Doboznak a kész dokumentumfilmjei, Nagy Piroska személyes és euforikus fényképei 1989 utcáiról, tereiről, egy részletes válogatás a Fortepan amatőr fotóiból, illetve az egykori keletnémet menekültek nálunk készült fényképei a Deutsche Kinemathek gyűjtéséből. Az év majdnem minden egyes napjára jut egy külföldi magyar rádióműsor: az Országos Széchényi Könyvtár Történelmi Interjúk Tára jóvoltából belehallgathatunk a Szabad Európa Rádió (SZER) és a BBC politikai és kulturális adásaiba.

Újdonságnak számítanak Kemény István Párizsi magyar figyelő és Világhíradó című műsorainak átiratai, amelyeket 1983-1990 között heti rendszerességgel sugárzott a SZER. Most előszőr válogattunk az MSZMP budapesti reformköreinek dokumentumaiból, és az év során digitalizáljuk és közzétesszük a SZER magyar sajtófigyelését is.

Gyűjteményünk nem lenne teljes a személyes történetek, dokumentumok, fotók és tárgyfotók nélkül, amelyeket az Europeana 1989 projekt során magánszemélyek adományoztak nekünk 2014-ben. A három helyszínen, Szegeden, Sopronban és Budapesten gyűjtött anyagból még abban az évben közöltünk egy szűk válogatást a Magyar Narancs Online Felszab blogján. Idén viszont a körülbelül 100 adományozó mintegy 1000 darabját, a hozzájuk tartozó történetekkel, visszaemlékezésekkel együtt hiánytalanul közzétesszük.

„Azt nem mondanám, hogy átéreztem, legfeljebb csak sejtettem, hogy éppen történelmet írunk…” vallotta meg Keresztury Tibor a Blinken OSA Archívum és a Litera közös sorozata, a kortárs írók, költők rendszerváltó emlékeit bemutató Kellett Európa bevezetőjében 2014-ben. Harminc évvel a rendszerváltás után, 1989 események helye az egyéni és kollektív emlékezetben még mindig bizonytalan, értelmezése képlékeny. De azt a fontos évet nem lehet elvenni tőlünk. Szabadok voltunk és, akárcsak ma is, nagyon akartuk Európát. Arra biztatunk tehát mindenkit, hogy az itt bemutatott, egyedülállóan széleskörű és változatos dokumentumok segítségével próbálja meg maga megérteni, összerakni és feldolgozni az 1989-ben lezajlott folyamatokat. Bíbelődjünk velük, építkezzünk belőlük, vonjunk le következtetéseket. Ezt a munkát senki nem fogja elvégezni helyettünk.

 

Szilágyi Csaba