"Aki nagyon mélyről jön, annak sokkal nehezebb a kitörés": Schiffer Pál filmjei

Beszélgetés a Blinken OSA Schiffer-gyűjteményéről, a Romakép Műhely szervezésében.

Az OSA Schiffer Pál-gyűjteménye címmel szervezett beszélgetést a RomaKépMűhely 2018. május 9-én a Blinken OSA épületében Zádori Zsuzsa, a Blinken OSA vezető audiovizuális levéltárosa, Rigó Mária, a film vágója, Havas Gábor szociológus és Pócsik Andrea filmtörténész, kultúrakutató részvételével. A beszélgetést Somlyai Fanni interkulturális pedagógia és pszichológia mesterszakos hallgató (ELTE) moderálta.

"Ma már közhelyként hangzik az a megállapítás, hogy aki nagyon mélyről jön, annak sokkal nehezebb a kitörés, az életforma-váltás, majd az új életforma megtanulása. Még akinek »sikerült«, az is évekig cipeli magával az örökölt hiányokat és szenved azoktól. Mégis, amikor a maga konkrétságában találkozom újra és újra e közhely valóságával, rá kell jönnöm, hogy nagyon keveset tudok azokról az erőfeszítésekről, sikertelenségekről, megaláztatásokról és örömökről, amelyek az előbbi megállapítás igazságtartalmát adják. Érdeklődésünk látóköréből mintha kiesett volna az a jelentős réteg, amely két vagy több életforma között tántorogva, a körülmények és a vágyak szorításában keresi a helyét a világban. És nehezen találja. Tudunk-e nekik segíteni? És ha igen, ha megvan a szándék a segítésre, akkor mivel tudunk segíteni e réteg tagjainak? Egyre inkább azt gondolom, hogy nem annyira a társadalomhoz szóló felhívásokkal, sokkoló helyzetleírásokkal – mondjuk, azoknak a fiatal embereknek, akikkel az elmúlt hónapokban találkoztam −, hanem inkább azzal, ha nekik, meg a hozzájuk hasonló helyzetben élőknek segítünk abban, hogy saját körülményeiket, helyzetüket, lehetőségeiket és önmagukat jobban megismerjék." (Schiffer Pál, idézi Pócsik Andrea az "Én, Cséplő György" c. tanulmányában, Apertúra filmelméleti folyóirat, 2013. tavasz)

A Cséplő Gyuri forgatásán. Fotó: Jávor István. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest
A Cséplő Gyuri forgatásán. Fotó: Jávor István. Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, Budapest

2009-től szabadon kutatható a Blinken OSA gyűjteményében ifj. Schiffer Pál (1939-2001), Balázs Béla-díjas magyar dokumentumfilm-rendező hagyatéka.
Földolgozva áll a kutatók rendelkezésére a filmek készítése során keletkezett dokumentumgyűjtemény: forgatókönyvek, dialóguslisták (sok esetben angolul is), a filmforgatást megelőző terepmunkák dokumentumai (szociofotók, interjúk), a forgatás során készített stand- és stábfotók, a filmekkel, azok készítésével és fogadtatásával kapcsolatos levelezés és újságcikk-kivágatok.

Schiffer nem egyszerűen dokumentumfilm-rendező volt, hanem olyan „dokumentátor”, aki korának meghatározó szociológusai (Kemény István, Havas Gábor, Csalog Zsolt, Juhász Pál, Vági Gábor)  közreműködésével feltárta és megörökítette a Kádár-korszak társadalmának láthatatlan tényeit. Legismertebb filmjei, amikre vonatkozóan külön dossziékat őriz az OSA: Fekete vonat, Mit csinálnak a cigánygyerekek?, Cséplő Gyuri, Pártfogolt, Földi paradicsom, Kovbojok és a Bevezetés a kapitalizmus politikai gazdaságtanába című trilógia.

A Romakép Műhely rendezvényéről Müllner András egyetemi docens (ELTE Média és Kommunikáció Tanszék) írását közöljük, a beszélgetésről készült videó itt elérhető:

Romakép Műhely 2018 - Archívumok romaképei  

A 2011 óta működő Romakép Műhely legutóbbi, 2018-as tematikus évadja az „Archívumok romaképei” címet viselte. Ennek során virtuális és/vagy fizikai gyűjteményeket térképeztünk fel az adott gyűjtemény egy vagy több vizuális darabján keresztül. Így látogattunk el az Újpesti Cigány Helytörténeti Gyűjteménybe, ahol a helyi roma közösség családi fotográfiáiból válogatott kiállítás terében beszélgettünk az archívum vezetőjével, Molnár István Gáborral, valamint Szuhay Péter antropológussal. A további öt program során az archívumokról az általuk őrzött, kutatott, elérhetővé tett filmek kapcsán folyt a beszélgetés. A RomArchive projektje a roma identitású filmesek filmjeit dolgozta fel, vagy romák szereplésével forgatott filmeket; a beszélgetésben Lendeczki Kinga archívumi szakember, Lázár Eszter kurátor és Püsök Botond filmrendező vettek részt.

A Nordic Anthropological Film Archive egy antropológiai filmgyűjtemény, és ezt a gyűjteményt, valamint a Roma portrék c. filmet Füredi Zoltán dokumentumfilmes és Vajda Melinda, a CEU Sociology and Social Anthropology mesterszakjának hallgatója segítségével értelmezte a közösség. (Hozzá kell tennünk ehhez a rövid leíráshoz, hogy tudomásunk szerint ez volt a film magyarországi premierje, és ez alkalomra a film fordítását a Romakép Műhely hallgatói készítették el. Az elmúlt években több hasonló premier zajlott a Romaképben.) A NAFA-hoz hasonlóan egy másik virtuálisan hozzáférhető gyűjtemény is a műhely programja volt a tavasz folyamán, a MyStreet. Ez utóbbiról a Zöld Pók Alapítvány munkatársaival, Barta Edittel és Nagy Istvánnal, valamint a MyStreet előzményeként számon tartott Mass Observation kutatójával, Varga Tündével beszélgettünk. A DocuArt Mozi az első magyarországi dokumentumfilm-gyűjteményként saját archívumán belül, oktatási célra összeállított egy migrációs filmgyűjteményt, Idegenek a kertemben címmel – az archívum munkatársai ugyanezt nem tudták megtenni a rendelkezésükre álló roma tematikájú filmekkel. Hogy miért különösen érzékeny és nehéz egy oktatási célra hasznosítható, roma témájú online filmcsomag összeállítása, arra Komlósi Orsolya, a DocuArt egyik vezetője, illetve Ruszkai Nóra dokumentumfilmes és tanár válaszoltak. 

A Romakép 2018-as évadját az OSA archívuma, illetve azon belül is a Schiffer Pál-gyűjtemény zárta. Schiffer Pál korszakalkotó filmje, a Cséplő Gyuri megtekintése után Zádori Zsuzsa, az OSA munkatársa bemutatta az archívumot és a Schiffer-gyűjteményt, aztán a beszélgetés többi résztvevőjével, Rigó Máriával, a film vágójával, Pócsik Andrea filmtörténésszel és Havas Gábor szociológussal közösen értelmezték a filmet és Schiffer munkásságát. A különleges archív dokumentumok és albumok nézegetése közben szó esett a gyűjtemény eredetéről, Schiffer szerepéről a 70-es évek elején kezdődő cigány- és szegénységkutatásban, filmes koncepciójának változásáról és ennek eredményeként a Cséplő Gyuri szituációs dokumentumfilmként való megtervezéséről, a filmforgatás körülményeiről és magáról a műfajról is.

A beszélgetés sok fontos témát ölelt fel, a beszélgetők számos rendkívül magával ragadó történetet meséltek, és miközben a résztvevők közt teljesnek mondható az egyetértés a film értékével kapcsolatban, a beszélgetés utólagos nézője számára is plasztikusan kirajzolódhatnak azok az értelmezésbeli különbségek, amelyek az archívumi szakember és kurátor, a szociológus, a filmes alkotó és a kultúrakutató eltérő megközelítéséből következnek. Ezek közül a legérdekfeszítőbb az a rész, ahol a beszélgetők a filmnek azt a jelenetét interpretálják, amelyben a hetvenes évek budapesti cigány értelmisége egy cigány klubban beszélget Cséplő Gyurival. A megfigyelhető hierarchiákra vonatkozó értelmezésbeli különbségek nem másra világítanak rá, mint arra a nem mindig magától értetődő tényre, hogy szemponttól függően mennyire más következtetést tudunk levonni a tudományos elemzések során.