Két dokumentum a brit külügyminisztérium egykori titkos anyagaiból

A közelmúltban vita alakult ki magyar történészek között arról, vajon az angolszász hatalmak felelősséget viselnek-e Magyarország német megszállásáért, így közvetve a magyar zsidóság pusztulásáért.  A vita Borhi László cikke nyomán robbant ki (ld. „A szövetségesek provokálták ki a német megszállást, nem törődve a magyar zsidókkal”), amelyhez aztán hozzászólt Laczó FerencUngváry Krisztián és Gellért Ádám is. Az alábbiakban két dokumentumot közlünk a brit külügyminisztérium egykori titkos anyagaiból, melyek Magyarország német megszállásához kapcsolódnak, és Pallai Péter, a BBC magyar adása egykori szerkesztőjének magángyűjteményéből származnak. A gyűjtemény a Blinken OSA Archívumban néhány napon belül tanulmányozható lesz.

Az alábbi két dokumentum „A Brit Külügyi Hivatal levelezése a háború utáni Kelet Európáról 1938 és 1957 között" című sorozat része. Ez a sorozat feloldott titkosítású brit diplomáciai leveleket tartalmaz, melyek 1938 és 1957 között keletkeztek a brit külügyi, valamint többek között a budapesti, belgrádi és isztambuli képviseletek között.

Az első dokumentum keletkezési dátuma 1944. február 16., s a magyar-amerikai, és -brit kapcsolatokról szól. A szerző véleménye szerint a magyarok szándékosan tartották alkalmi szinten a kapcsolatot a szövetséges hatalmakkal, ameddig utóbbiak nem biztosítanak egyértelműen segítséget a németek ellen. Ezen kívül a szerző további nyomásgyakorlást javasol, főleg a Budapest bombázásával való fenyegetést.

A második irat keletkezési dátuma 1944.február 21. Budapest bombázását ebben a dokumentumban már nem kérdésként, hanem szükséges tényként említik. A szerző továbbá amiatti sajnálatát fejezi ki, hogy addig erre nem került sor. Budapest bombázása szerinte azért fontos, hogy a magyar kormány semmiképpen ne érezze biztonságban magát, arra számítva, hogy "ők" majd a segítségükre sietnek. A szerző hozzáteszi még, hogy az oroszoktól nem tudják és nem is fogják tudni megvédeni Magyarországot.

 

 

(A bevezető szöveget Mink András, a dokumentumok leírását Schmidt Zsófia készítette.)